Templomtörténeti totó

(A számokra kattintva megnézhetitek a képet, amiről a szöveg szól) 

Az első templomot a Magyaróvárt alapító Győr nembeli Konrád mester emeltette a 13. század közepén Szent Adorján tiszteletére. Az épületet a XV. század közepe táján gótikus stílusban építették át.

A török fosztogatások és gyújtogatások után német iparosok és kereskedők hozták rendbe, és 1619-ben helyezték Szent Gotthárd patrocíniumába a templomot, ami még romos állapotában is szolgálta a katolikus lakosságot. (1) 

Az omladozó, gótikus épület helyén egy új, nagyobb templomot 1660-ban kezdték építeni. Ezt 350 éve, 1668-ban szentelték fel, ám később újra, a Bécs alól visszavonuló törökök gyújtogatásának áldozata lett. Az akkor még két tornyos templom mindkét tornyát elvesztette, romjaiból őrtoronyszerű, órával és haranggal ellátott építményt emeltek, ekkor építették át az eredetileg négyzetes záródású szentélyt, nekiláttak a belső tér javításának, az akkori városatyák és egyházi méltóságok tekintélyes mértékű adományaiból.

1771 és 1777 között a magyaróvári születésű győri kanonok, Hermán József hagyatékából nagyszabású felújításba, átalakításba kezdtek. Átalakították a szentélyt, és új, nagyszerű főoltárt emeltek, amelynek középpontjába a régi főoltár Mária-szobra került.

Az 1900-as évek elején bevezették a villanyvilágítást, 1959-ben mennyezeti festményeket javítottak, a fa oltárelemeket bearanyozták, 1978-ban burkolták kővel a belső teret, majd 1994-ben kezdődött egy nagyobb szabású helyreállítási folyamat, melyben fontos szerepet játszott Szőke Gyula város plébános, győri kanonok. Áldozatos és energikus munkáját emléktábla méltatja a templom bejáratánál. A rekonstrukció végső fejezetét már Nagy József, plébános fejezte be, templomunk új márvány szembemiséző oltárt és ambót kapott.

A torony és harangjai

1688-tól templomunknak már csak egy tornya volt, melyet többször villámcsapások sújtottak, mindannyiszor át is kellett építeni. A bejárati ajtó fölé festett képen látható 1770-es évekbeli toronysisakot mai szépségében 1820-ban újította fel Eckhardt Ferenc helyi építőmester, majd 1916-ban műemlékké is nyilvánították. 1923-ban az új harangok a híres budapesti Slezák műhelyből kerültek ki, négy fehér ló vontatta kocsin érkeztek a templom előtti térre. A szentelést 1922. október 28-án Fetser Antal győri megyéspüspök végezte. Ma a templomtoronyban 3 harang lakik.

Templomi zene, kórus, az orgona története

Tágas karzattal épített templomunknak nagy múltra visszatekintő énekkara van. Korábbi évtizedekben nemcsak kórusa, hanem zenekara is volt. Erre utalnak a kezükben egy-egy hangszert tartó angyalkák a kórus díszes párkányán. (2) 

Plébániatemplomunk eső orgonája 1768-ban készült, Bécsben, díszes orgonaszekrényének köszönhetően 1916 óta védett műemlék. 1915-ben újították fel az akkor több mint 200 éves hangszert, majd folyamatos elöregedése okán, 1938-ban cserélték ki szerkezetét. Szakrestaurálását Szakolczay-Riegler Ernő végezte, Riegler Ottó orgonagyára készítette.

A TEMPLOMTÉR ÉPÍTÉSZETI ÉS DÍSZÍTŐ ELEMEI

A török időkben tönkretett középkori román-gótikus stílusú templom újjáépítése éppen a magyar barokk fejlődésének főbb szakszára esett. Az olasz barokk jellemzői, a belső tér kiképzése és a pompázatos díszítések halmozása figyelhető meg.

A főoltár

A szentély és az egész templom legdíszesebb része a tipikus barokk főoltár és a körülötte kialakított környezet.(3)  Az oltárépítményt mozgalmasságával valóságos, háromszintes színpad. (4)(5) Az alsó szinten található a díszes szentségtartó az aranyozott, Ábrahám áldozatát bemutató, domborműves tabernákulumajtóval. (6)(7) A középső szakaszban a Boldogságos Szűz Máriának, a Világ Királynőjének, templomunk védőszentjének szobra kap helyet.  (8)(9) Mellette, az alsó szoborsorban balról jobbra először Szent Lipót látható, a ciszterci rend monostoralapítója, szegények istápolója. Attribútuma a kezében tartott kis templom-modell. (10) Őt követi Szent Domonkos, kezében olvasóval,  (11) Jobb oldalon, a fején töviskoszorút viselő Sienai Szent Katalin szobra áll.(12) A jobb szélen Szent Flórián, a vízbe fojtott római százados, vértanú szobra található. Jellegzetes attribútumai megjelenését indokolja, hogy Óvárt a középkorban gyakran pusztították tűzvészek, más veszedelmek.(10)   A lant alakú felső részben két oldalról Szent Péter és Szent Pál alakjai fogják közre templomunk másik védőszentjének, óbajor patrónusunknak, Szent Gotthárdnak szobrát.(13) Kezei ölelésre nyílnak, alatta angyalok tartják feléje jelképeit, a püspöksüveget és a pásztorbotot.

A szentély oldalfalának festményei is Szent Gotthárd védőszentségének státuszát erősítik, melyek a szent egy-egy magyar vonatkozású csodatételét örökítik meg.

Mellékoltárok

Templomunk hét mellékoltára közül kettő-kettő a hajó bal és jobb oldalán, egy a karzat alatt, egy pedig a kórusfeljáró melletti Szent Gotthárd-kápolnában helyezkedik el. A hetedik oltárt a bejárattal szemben találjuk: ez ad otthont karácsonykor a betlehemnek, nagyhéten pedig a szentsírnak.

A baloldali első oltár képén Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot, aki az oltárképen a főurakkal, főpapokkal körülvett királynak jelenik meg. Egyedül Szent István király az, aki haldoklása közben észreveszi Mária alakját, a többi szereplő kinéz a képből. A boltozaton látható angyal kezében lévő jelképek közül a kulcs az egyházalapítóra, a jogar az államalapítóra utal. (15)(16)

Ezzel szemközt, a szószék mellett áll a Mária mennybevétele oltár. Festményén az angyalok serege kíséri Máriát a mennybe, míg az apostolok a sírnál keresik őt. (17) Ennek az oltárnak az előterében, a templom keleti oldalán áll a keresztelő kút, kupolájának tetején Jézus és az őt keresztelő (Keresztelő) Szent János állnak. (18)

A bal oldali második mellékoltárt a Szent Kereszt tiszteletére szentelték. Az oltárképen a kereszten függő, realisztikusan ábrázolt Jézus látható.(19) Az oltáron található egy igen különös Krisztus-jelkép (feltámadás szimbólum) is, egy faragott pelikáncsalád.(20)

A jobb oldali középső mellékoltár témája a Három királyok imádása. Falfestményén a hódoló csillagászok állnak a Szent Család előtt. (21)

A kórus előtt található, ötödik mellékoltárt Nepomuki Szent János egyházjogi doktor, prágai érsek tiszteletére szentelték. (22)

A templom fal- és mennyezetfestményei

A templom fal és mennyetfestményeit 1774-1777 között August Imre és Schellemayer Ferenc készítette.

A templom belső terébe belépve rögtön egy érdekességgel találkozhatunk, a bejárat felett egyszínű faliképen fontos történeti momentum látható. Mária Krisztina főhercegnő elé allegorikus nőalakok öntik a bőségszarukból az adományokat, az úrnő pénzadományát.

A szentély mennyezeti képén jól érezhető a barokk hatás. A Mária kezén ülő gyermek Jézus három rózsafüzért nyújt át az előttük térdeplő Szent Domonkosnak. (23)

A széles dongaboltozat másik mennyezetképének fő témája a Saul, azaz Pál apostol életéből vette jelenetek. Egy pogány ember kereszténnyé válását mondja el, a ˝főbb szereplők˝ egy szálon, egy tengelyen helyezkednek el; Saullal kezdődik, majd Krisztus alakja utána a sort a megkeresztelkedett Pál zárja. (24)

Az üvegablakok

Templomunk színes üvegablakai 1902-ben és 1907-ben, óvári lakosok felajánlásaiból készültek. Erre utalnak a képek alján lévő feliratok is, amelyek megörökítik az adományozók neveit.

A színes üvegképek jobb oldalon Szent Juliannát, Assisi Szent Ferencet (25), valamint Szent Izabellát és Szent Józsefet ábrázolják.(26) A bal oldali első ablakon Szent Mihály alakja mellett a Magyarok Védasszonya elnevezésű Mária-kép látható. (27) A negyedik ablakpár a város régi védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak, és Szent Annának alakjai jelennek meg. (28)

Ókori szentek

A magyaróvári uradalom a Habsburg-család magántulajdona volt. Mária Terézia lányának, Mária Krisztinának adományozta, amikor az megházasodott Albert Kázmér szász-tescheni herceggel. Az akkori pápa, VI. Piusz ajándékot küldött a jegyeseknek. Az ókori Róma földalatti sírjaiból, a katakombákból két ókori szent ereklyéjét adományozta nekik. Szent Krisztina és Szent Augusztusz testét először a kapucinusok templomában őrizték. Onnan kerültek át a plébániatemplomba.

<<< Vissza