Az Úr szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja a nagycsütörtök esti szentmisével kezdődik. Jézus az ószövetségi keretet használja fel ahhoz, hogy megváltó áldozatának emlékezetét ránk hagyja. Nem azért adta nekünk az örök élet kenyerét, mert megérdemeltük, hanem irgalmas szeretetéből. Az eukarisztia rendelésének van egy titokzatos mozzanata. Azt még megérthetjük, hogy Jézus elrendeli valamely kegyelmi tettének az emlékezetét, sőt isteni hatalmával arról is biztosíthat, hogy a mi megemlékezésünk is tele lesz kegyelmi tartalommal. Ő azonban az utolsó vacsorán a kenyér és bor színe alatt elővételezte keresztáldozatát, ami a valóságban még nem történt meg. Miért beszélhetett mégis testének feláldozásáról és vérének kiontásáról? Hogyan állíthatta, hogy a kenyér és a bor színe alatt már akkor is feláldozott teste és vére volt jelen?

Csak azért tehette meg, mert bensőleg már egészen átadta magát az Atya akaratának, egészen elfogadva az áldozati sorsot. Viszont ha tetteinek értékét ez a tökéletes önátadás határozta meg, akkor érthető, hogy tőlünk is valami hasonlót követel. Az áldozati lakomát azért rendelte, hogy testével és vérével együtt magunkévá tegyük lelkületét: az Atya előtti hódolatot és az emberek iránt való jóakaratot. Így lett Nagycsütörtök keresztény életünk és lelkünk forrása.

Nagycsütörtökön Jézus közösséget alapított. Egyébről se szól a búcsúbeszéd, mint egy megdöbbentő egymásban levésből. Jézus az Atyában van, az Atya Őbenne. Jézus bennünk van, és mi Őbenne vagyunk. Ez az Egyház közössége.

JÉZUS KEGYELME HORDOZZA AZ EGYHÁZAT

Az Egyházba vetett örömteli hit első alapigazsága, hogy az Egyházban nemcsak emberi, hanem isteni erők is működnek. Az Egyház Jézus tulajdona, ezért semmiféle evilági hatalom nem teheti tönkre. A kegyelem odahajló szeretetet jelent. Nagycsütörtök eseményei három képben tesznek tanúságot Jézus kegyelméről, odahajló szeretetéről.

A lábmosás. Jézus kegyelme megmutatkozott a lábmosásban: lehajolt, hogy megmossa tanítványai lábát. Ez tulajdonképpen a bűnbocsánat jelképe. Jézus kegyelme, hozzánk lehajló szeretete tisztára mos bennünket. Most, amikor a koronavírus tombol, Ferenc pápa felhívta figyelmünket arra, hogy ha nincs lehetőség az egyéni szentgyónásra, akkor a tökéletes bánat is megtisztít bennünket, azzal a feltétellel, hogy ha alkalom nyílik rá, akkor egyéni szentgyónást végzünk. Jézus Nagycsütörtöki kegyelmi ajándéka Egyházának a bűnök bocsánata.

Az Oltáriszentség. Jézus kegyelme, hozzánk hajló szeretete, megmutatkozott az Oltáriszentség megalapításában. Megígérte állandó jelenlétét az Egyházban. Jézus velünk járja életutunkat, ahogy azt a szép eucharisztikus énekben mondjuk: "Vándorlásunk társa lett". Most, amikor a koronavírus tombol, Ferenc pápa felhívta a figyelmünket arra, hogy Jézus kegyelmét megkaphatjuk a lelki szentáldozásban is. Ha majd újra lesz alkalmunk szentáldozáshoz járulni, örömünk még nagyobb lesz. Jézus Nagycsütörtöki kegyelmi ajándéka Egyházának az Oltáriszentség.

Jézus főpapi imája. Jézus kegyelme, hozzánk hajló szeretete, megmutatkozott Főpapi imájában, amelyben nemcsak apostolaiért imádkozott, hanem mindazokért, akik majd az ő igehirdetésükre hinni fognak benne. Ezek vagyunk mi. Jó tudni, hogy Jézus már akkor imádkozott értünk. Most, amikor a koronavírus tombol, Ferenc pápa többször intézett felhívást, hogy imádkozzunk egymásért. Imádkozzuk közösen a világon szétszórt valamennyi hittestvérünkkel a Miatyánkot, hiszen ez Urunk Jézus Krisztus imája, amelyet Ő ajándékozott Egyházának. Imádkozzuk a Rózsafüzért, amely arra hívja fel figyelmünket, hogy az első Egyházban jelen volt a Boldogságos Szűz Mária is, aki együtt imádkozott a megfélemlített tanítványokkal. Jézus Nagycsütörtöki kegyelmi ajándéka Egyházának a tartós ima ereje. Az Egyházat ma is Jézus kegyelme hordozza, ezért merjük szeretni az Egyházat.

Szentmártoni Mihály SJ