Rózsafüzért imádkozva, Mária-éneket énekelve zarándokoltak a belvároson át a magyaróvári hívek az Akócsmalmi Máriához Szűz Mária mennybevételének főünnepén. Régente eddig kísérték a hívek Nagyboldogasszony napján a közeli Boldogasszonyba induló zarándokokat. A körmenet egyben hitvallás is a városban, hiszen a különleges látvány megakasztotta egy pillanatra az utcai beszélgetéseket, a zebránál az autók megálltak.

Az esti szentmisét Végerbauer Richárd mutatta be. A Rómában tanuló pap bevezető gondolataiban a fiú-anya kapcsolatra utalva elmondta: minden fiú azt szeretné, ha édesanyja ott lenne, ahol ő van. Jézus Krisztus is magával vitte édesanyját, így eggyel több közbenjárónk van az égben. A szentmisén ajánljuk fel magunkat újra Márián keresztül Krisztusnak – kérte a lelkipásztor.

"A magyar nyelv gyönyörűsége Szűz Mária megszólítása: Boldogasszony. Ezt szinte minden Mária-ünnepnél így használjuk. De vajon egész életében boldog volt-e Mária?" - kezdte a szentbeszédet Both Zoltán, aki utalt arra, hogy már az angyali üdvözletnél döntenie kellett Máriának, ami az életébe is kerülhetett volna. A korabeli törvények szerint mivel gyermeket várt, házasságtörőnek tekintették volna, ez pedig halált érdemelt. A tizenkét éves gyermeke elveszett, a taníró Jézusról olyan hírek érkeztek hozzá, hogy megőrölt. Olyat mond, és olyanokat tesz, amit egy ács fia nem mondhat, nem tehet. Látja, hogy gyermekét kigúnyolják nagypénteken, hogy viszi a nehéz keresztet, megütik, leköpik. Majd az ölébe fektetik halott magzatát. 

"De sok öröme is volt Máriának" – mutatta be a diakónus: az ő szavára teszi első csodáját a kánai menyegzőben. És a legfontosabb: akit halottnak hitt, újra élt.

"Sok öröm és bánat volt Mária életében, ahogy a mi életünkben is, de Ő kitartott Isten mellett. Mária meg tudta állni, hogy megmaradjon tisztának, szeplőtelennek és szentnek. Ha Máriát követve az ő közbenjárását kérve meg tudjuk tartani Isten parancsát, eljuthatunk vele együtt a mennybe" – zárta gondolatait Zoltán atya.

A szentmise áldása előtt a celebráns Richárd atya útravalóként adta: csak a felfelé tekintő élet tehet boldoggá. Máshol, mással mindig könnyebbenek tűnhet az élet, de  ott kell boldoggá lenni, ahol éppen vagyunk. Ebben segít nekünk a mennybe felvett Szűzanya.

A körmenet a szentmise ünnepélyes záróáldását követően indult meg a templomból

a Serényi-kapun át a Lajta mentén az Akócsmalmi Mária szobrához.Útközben a dicsőséges olvasót imádkoztuk, Mária-énekeket énekeltünk. A szoborhoz érve rövid imádságban kértük a Szűzanyát, hogy égi édasanyaként álljon mindig mellettünk, járjon közbe értünk Szent Fiánál, és az ő segítségével eljuthassunk mi is az örök boldogságra, Isten dicsőségébe.

 szöveg és kép: hg