Pünkösd a Harmadik Isteni Személy ünnepe és az Egyház születésnapja. A 10.30-kor kezdődő plébániai szentmisét évek óta latin nyelven mutatja be Bodó Zoltán plébános.

Ahogy az ószövetségi Bábelben összekeveredtek a nyelvek, úgy értették meg az Újszöveteségben az apostolok igehirdetését a különböző helyekről érkezők a saját nyelvükön az első pünkösdkor Jeruzsálemben – hívta fel a figyelmet bevezetőjében Bodó Zoltán.

A plébános elmondta: a szentmisét – az Igeliturgiát leszámítva – latinul imádkozzuk. Ez is a római katolikusok egységét szimbolizálja. Emellett praktikus is: ha különböző nemzetek ünneplik együtt az Eucharisztiát, általában latinul mondják a szentmisét, így a magyaróvári hívek is bekapcsolódhatnak a liturgiába.

A hatalmas szélzúgást és a lángnyelvek leereszkedését leírja a Szentírás. Jézus kézzelfogható az evangéliumi beszámolók alapján, ahogy a jóságos Atyát is könnyű elképzelni. Annál nehezebb a Szentlélek működését – fogalmazott a homíliában Holpár Balázs. Egyházközségünk diakónusa ezért az Édesanyához hasonlította a Harmadik Isteni Személyt. Ő együtt érez gyermekével. Ő mutatja meg az édesapát, azaz a Szentlélek által ismerhetjük meg az Atyát. Az édesanya mutatja be a gyermeknek a testvéreit, ahogy a Szentlélek mutatja meg nekünk Krisztust.

Krisztus és az Egyház tagjainak kapcsolatát Szent Pál a testhez hasonlította.  Holpár Balázs is erre hivatkozott: ahogy sem a szem, sem a kéz, sem a fül nem tud önállóan működni, úgy az egyházközség tagjai is egymásra vannak utalva. N

em a lelkipásztoroktól kell kérni a feladatokat, hanem fel kell ismerni: mit tudunk mi tenni, hogy Isten Egyháza Magyaróvárott is épüljön.

szöveg: Horváth Gábor

fotók: Szerencsi Gábor