A weboldal helyes működéséhez engedélyezze böngészőjében a javascriptet!

Olvassuk el együtt egy év alatt A Katolikus Egyház Katekizmusát (KEK)!

2021. július 20. (kedd) 7:00

www.iec2020.hu Lelki tréning napi 7 percben

II. Harc a tisztaságért

2520 A keresztség annak, aki fogadja, meghozza a minden bűntől való megtisztulás kegyelmét. De a megkeresztelt embernek harcot kell folytatnia a test kívánsága és a rendetlen vágyak ellen. Ebben Isten kegyelme segíti

  • a tisztaság erényével és ajándékával, mert a tisztaság lehetővé teszi, hogy egyenes szívvel és osztatlanul szeressen;
  • a szándék tisztaságával, ami azt jelenti, hogy mindig szem előtt tartja az ember igazi célját: a megkeresztelt ember egészséges szemmel mindenben próbálja megtalálni és teljesíteni Isten akaratát; [264]
  • a külső és belső látás tisztaságával; az érzékek és a képzelet megfegyelmezésével; a tisztátalan gondolatokban való gyönyörködés elutasításával, melyek eltávolítanak az isteni parancsolatok útjáról: "a látás az oktalanokban bűnös vággyá válik" (Bölcs 15,5);
  • az imádság által:

"Azt hittem, hogy a saját erőim dolga az önmegtartóztatás, melyeket nem ismertem, mivel olyan ostoba voltam, hogy nem tudtam, (...) hogy senki sem lehet önmegtartóztató, ha te meg nem adod. És adnád, ha belső sóhajtással zörgetnék a füleden, és erős hittel rád bíznám gondomat." [265]

2521 A tisztaság megkívánja a szemérmességet, mely a mértékletesség integrális része. A szemérmesség őrzi a személy intimitását. Tiltakozik az ellen, hogy föltárjuk azt, aminek rejtve kell maradnia. A tisztaságra van rendelve és kifejezi annak körültekintő voltát. A tekintetet és a gesztusokat a személyek méltóságának és kapcsolataiknak megfelelően vezérli.

2522 A szemérmesség védi a személyek és szeretetük misztériumát. Türelemre és mérsékletre szólít föl a szerelmi kapcsolatban; megkívánja, hogy tartsák tiszteletben a férfi és a nő egymás közti végső elkötelezettségének és odaadásának föltételeit. A szemérmesség szerénység. Arra ösztönöz, hogy megválogassuk öltözködésünket. Hallgatag és tartózkodó lesz, amikor beteges kíváncsisággal találkozik. Diszkrécióvá válik.

2523 Az érzékeknek éppúgy van szemérmessége, mint a testnek. Ez ébred föl például az emberi test olyan mutogatásai ellen, melyek bizonyos publikációkban az esztelen kíváncsiság fölébresztésére szolgálnak, illetve egyes tömegtájékoztatási eszközök azon törekvése ellen, hogy az intimitások föltárásában túl messzire menjenek. A szemérmesség olyan életformát sugall, amely lehetővé teszi, hogy ellenálljunk a mai szokások és uralkodó ideológiák ösztönzéseinek.

2524 A szemérmesség konkrét formái kultúránként változnak. De mindenütt úgy jelenik meg, mint az ember sajátosan jellemző lelki méltóságának érzése. A személy öntudatának ébredésével születik meg. Tanítani a szemérmességet a gyermekeknek és a fiatalkorúaknak annyit tesz, mint ébreszteni bennük az emberi személy iránti tiszteletet.

2525 A keresztény tisztaság megkívánja a társadalmi légkör megtisztítását. A tömegtájékoztató eszközöktől olyan információt igényel, mely szem előtt tartja a tiszteletet és a mértéktartást. A szív tisztasága megszabadít a mindent elárasztó erotikától, és távol tart azoktól a látványosságoktól, amelyek kedveznek a beteges kíváncsiságnak és képzelgéseknek.

2526 Az úgynevezett erkölcsi lazaság az emberi szabadság helytelen fogalmán alapszik. A szabadságnak, hogy fölépülhessen, szüksége van arra, hogy engedje magát az erkölcsi törvénytől nevelni. Meg kell kívánni azoktól, akik felelősek a nevelésért, hogy az ifjúságot olyan tanításban részesítsék, amely tiszteli az igazságot, az emberi szív minőségeit és az ember erkölcsi és lelki méltóságát.

2527 "Krisztus jó híre állandóan megújítja a bűnbeesett ember életét és kultúráját, s a bűn folytonos és veszélyes csábításából eredő tévedéseket és bajokat támadja és elűzi. A népek erkölcseit szüntelenül tisztogatja és nemesíti. Istentől származó gazdagságával mintegy belülről termékenyíti meg, erősíti, kiegészíti, sőt Krisztusban meg is újítja minden egyes nép vagy kor lelki értékeit és képességeit." [266]

 

[264] Vö. Róm 12,2; Kol 1,10.
[265] Szent Ágoston: Confessiones 6, 11, 20: CCL 27, 87 (PL 32, 729) 30.

[266] II. Vatikáni Zsinat: Gaudium et spes lelkipásztori konstitúció, 58.