Lelki tréning napi 7 percben

II. Az Egyház parancsolatai

2041 Az Egyház parancsolatai a liturgikus élethez kapcsolódó és belőle táplálkozó erkölcsi élet vonalában helyezkednek el. E lelkipásztori tekintély által közzétett pozitív törvények kötelező jellegének célja az, hogy a hívők számára világossá tegye az imádság lelkületében, az erkölcsi törekvésben, az Isten és a felebarát iránti szeretet növekedésében az alapvetően szükséges minimumot:

2042 Az első parancs ("vasárnap és parancsolt ünnepeken misét becsületesen hallgass és tarts munkaszünetet") elvárja a hívektől, hogy szenteljék meg az Úr föltámadásának emléknapját, valamint az Úr misztériumainak, a boldogságos Szűznek és a szenteknek ünnepnapjait, elsősorban azáltal, hogy részt vesznek a szentmisén, melyen összegyűlik a keresztény közösség, és tartózkodnak azon munkáktól és tevékenységektől, melyek akadályozhatnák e napok ilyen megszentelését. [86]

A második parancsolat ("bűneidet évente legalább egyszer gyónd meg") fölkészít az Eucharisztia vételére a kiengesztelődés szentsége által, mely folytatja a keresztségi megtérés és bűnbocsánat művét. [87]

A harmadik parancsolat ("az Eucharisztia szentségét legalább húsvétkor vedd magadhoz") az Úr teste és vére vételének minimumát határozza meg a keresztény liturgia eredetével és központjával, a húsvéti ünnepekkel kapcsolatban. [88]

2043 A negyedik parancsolat ("az Egyház böjti és hústilalmi napjait tartsd meg") biztosítja az aszkézis és a bűnbánat időszakait, melyek fölkészítenek a liturgikus ünnepekre és segítenek az ösztöneink fölötti uralom és a szív szabadságának megszerzésében. [89]

Az ötödik parancsolat ("segítsd az Egyházat szükségleteiben") kijelenti, hogy a hívők, lehetőségeikhez mérten, kötelesek segíteni az Egyház anyagi szükségletein. [90]

III. Erkölcsi élet és missziós tanúságtétel

2044 A megkeresztelt emberek hűsége elsődleges föltétele az evangélium hirdetésének és az Egyház küldetésének a világban. A keresztény élet tanúságának kell hitelesítenie az üdvösség üzenetét, hogy igazságának és ragyogásának ereje az emberek előtt megmutatkozhasson. "A keresztény élet tanúságtételének és a természetfölötti lelkülettel végzett jócselekedeteknek van ereje ahhoz, hogy a hithez és Istenhez vonzzák az embereket." [91]

2045 A keresztények, mivel tagjai a Testnek, melynek Krisztus a feje, [92] meggyőződésük és erkölcseik állhatatosságával hozzájárulnak az Egyház épüléséhez. Az Egyház hívei életszentsége által gyarapodik, növekszik és terjed [93] mindaddig, amíg hívei "meglett emberré nem lesznek, elérvén a krisztusi nagykorúságot" (Ef 4,13).

2046 Krisztus szerinti életükkel a keresztények siettetik Isten országának eljövetelét, mely "az igazságosság, a szeretet és a béke országa". [94] De emiatt nem hanyagolják el világi feladataikat, hanem Mesterükhöz hűségesen, becsülettel, türelemmel és szeretettel teljesítik azokat.

Összefoglalás

2047 Az erkölcsi élet lelki istentisztelet. A keresztény cselekvésmód a liturgiából és a szentségek vételéből táplálkozik.

2048 Az Egyház parancsolatai a liturgiához kapcsolódó és belőle táplálkozó erkölcsi és keresztény életre vonatkoznak.

2049 Az Egyház pásztorainak tanítóhivatala erkölcsi kérdésekben a maga rendes módján a katekézisben és a prédikációban nyilvánul meg a Tízparancsolat alapján, mely az erkölcsi élet minden emberre érvényes elveit hirdeti ki.

2050 A római Pápa és a Püspökök mint hiteles tanítók a rájuk bízott népnek hirdetik a hitet, melyet hinni és az erkölcsi életre alkalmazni kell. Az ő dolguk az ítélethozatal a természetes törvényhez és az értelemhez tartozó erkölcsi kérdésekben is.

2051 A lelkipásztorok tanítóhivatalának tévedhetetlensége kiterjed a tanítás -- beleértve az erkölcsi tanítást is -- minden olyan elemére, melyek nélkül a hit üdvös igazságait sem megőrizni, sem előadni, sem megtartani nem lehet.

 

[86] Vö. CIC 1246--48; CCEO 880, 3. §; 881, 1, 2, 4. §
[87] Vö. CIC 989; CCEO 719.
[88] Vö. CIC 920; CCEO 708, 881, 3. §
[89] Vö. CIC 1249--51; CCEO 882.
[90] Vö. CIC 222, CCEO 25; A püspökkari konferenciák a maguk területére nézve további egyházi parancsolatokat fogalmazhatnak meg; vö. CIC 455.
[91] II. Vatikáni Zsinat: Apostolicam actuositatem határozat, 6.
[92] Vö. Ef 1,22.
[93] Vö. II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 39.

[94] Krisztus Király prefációja. Missale Romanum, 1970, 381.