Napi evangélium
Isten nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él. Lk 20,27-40olvasás...
2021. május 20. (csütörtök) 7:00
2030 A keresztény ember az Egyházban, az összes megkereszteltekkel közösségben valósítja meg hivatását. Az Egyháztól veszi át Isten Igéjét, mely tartalmazza "Krisztus törvényének" [75] tanítását. Az Egyháztól kapja a szentségek kegyelmét, melyek támogatják "az úton". Az Egyháztól kapja meg az életszentség példáját; ennek modelljét és forrását a legszentebb Szűz Máriában ismeri föl; fölismeri azok hiteles tanúságtételében, akik élik az életszentséget; fölfedezi a lelki hagyományban valamint az előtte élt szentek hosszú sorában, akiket a liturgia a szentek naptárát követve ünnepel.
2031 Az erkölcsi élet lelki istentisztelet. "Testünket élő, szent, Istennek tetsző áldozatként ajánljuk föl", [76] Krisztus Testének ölén, melyet mi képezünk, és közösségben az Ő szent Eucharisztiája felajánlásával. A liturgiában és a szentségek ünneplésében az imádság és a tanítás egyesül Krisztus kegyelmével, hogy megvilágítsa és táplálja a keresztény cselekvést. Miként az egész keresztény élet, az erkölcsi élet is az eucharisztikus áldozatban találja meg a maga forrását és csúcsát.
2032 Az Egyház, "az igazság oszlopa és támasza" (1Tim 3,15) "az apostoloktól kapta Krisztus ünnepélyes parancsát, hogy az üdvösség igazságát hirdesse". [77] "Az Egyház illetékes arra, hogy mindig és mindenütt hirdesse az erkölcsi elveket a társadalmi renddel kapcsolatban is, továbbá hogy ítéletet mondjon bármely emberi dologról, ha az emberi személy alapvető jogai vagy a lelkek üdve megkívánja." [78]
2033 Az Egyház pásztorainak tanítóhivatala erkölcsi kérdésekben a maga rendes módján a katekézisben és a prédikációban gyakorolják a teológusok és a lelki szerzők művei segítségével. Így adatik át nemzedékről nemzedékre a lelkipásztorok vezetése és felügyelete alatt a keresztény erkölcsi tanítás "letéteménye", mely a Krisztusba vetett hitből fakadó és szeretettől éltetett szabályok, parancsolatok és erények sajátos összessége. E katekézis hagyományosan a Hitvallással és a Miatyánkkal együtt a Tízparancsolatot -- mely az erkölcsi élet minden emberre érvényes alapelveit hirdeti -- veszi alapul.
2034 A római Pápa és a Püspökök mint "hiteles, azaz Krisztus tekintélyével bíró tanítók, (...) a rájuk bízott népnek hirdetik a hitet, melyet hinni és az erkölcsi életre alkalmazni kell". [79] A Pápa és a vele közösségben lévő Püspökök egyetemes és rendes tanítóhivatala tanítja a hívőknek az igazságot, amit hinni, a szeretetet, amit gyakorolni, és a boldogságot, amit remélni kell.
2035 A Krisztus tekintélyében való részesedés legfelsőbb fokát a tévedhetetlenség karizmája biztosítja. Ez "annyira terjed ki, amennyire az isteni kinyilatkoztatás letéteménye kiterjed"; [80] kiterjed a tanítás -- beleértve az erkölcsi tanítást is -- minden olyan elemére, melyek nélkül a hit üdvös igazságait sem megőrizni, sem előadni, sem megtartani nem lehet. [81]
2036 A tanítóhivatal tekintélye kiterjed a természetes törvény sajátos parancsolataira is, mert ezek megtartása, amit a Teremtő elvár, szükséges az üdvösséghez. Az Egyház Tanítóhivatala, amikor a természetes törvény parancsolataira emlékeztet, prófétai feladatának lényeges részét teljesíti, mert hirdetnie kell az embereknek, hogy kik ők valójában, és emlékeztetnie kell őket arra, milyennek kell lenniük Isten előtt. [82]
2037 Az Egyház a rábízott isteni törvényt mint az élet és az igazság útját adja át a hívőknek. A hívőknek tehát joga [83] van ahhoz, hogy megtanítsák nekik az üdvösséges isteni parancsokat, melyek tisztítják az ítéletet és a kegyelem segítségével gyógyítják a megsebzett emberi értelmet. A hívők kötelesek megtartani az Egyház törvényes tekintélyével kihirdetett szabályokat és rendelkezéseket. E rendelkezések, még ha csak fegyelmi természetűek is, a szeretetben tanulékonyságot követelnek.
2038 Az Egyház a keresztény erkölcsi tanítás közlésének és megvalósításának művében rászorul a lelkipásztorok odaadó szolgálatára, a teológusok tudományára, az összes keresztény és minden jóakaratú ember segítségére. A megvalósított hit és evangélium mindenkivel megtapasztaltatja a "Krisztusban" való életet, mely megvilágosít és képessé tesz arra, hogy az isteni és emberi valóságot Isten Lelke szerint értékeljék. [84] Így a Szentlélek a legegyszerűbb lelkeket használhatja föl arra, hogy a bölcseket és a magasabb méltóságban lévőket megvilágosítsa.
2039 A szolgálatokat a testvéri szolgálat és az Egyház iránti engedelmesség szellemében kell végezni az Úr nevében. [85] Ugyanakkor az egyes személyek lelkiismeretének saját cselekedetei erkölcsi megítélésekor kerülnie kell az individuális szemléletbe zárkózást. Amennyire képes, törekednie kell arra, hogy nyitott legyen mindenki javának figyelembevételére, amint az a természetes és kinyilatkoztatott erkölcsi törvényben és következésképpen az Egyház törvényében és a tanítóhivatal hiteles tanításában erkölcsi kérdésekben megnyilvánul. Nem helyes a személyes lelkiismeretet és az értelmet szembeállítani az erkölcsi törvénnyel vagy az Egyház tanítóhivatalával.
2040 Így tud növekedni a keresztények között az igazi gyermeki lelkület az Egyház iránt. E lelkület annak a keresztségi kegyelemnek természetes kibontakozása, mely az Egyház ölén életet adott nekünk és Krisztus Testének tagjaivá tett. Az Egyház a maga anyai gondoskodásával adja nekünk Isten irgalmasságát, mely fölülmúlja összes bűnünket, s főként a kiengesztelődés szentségében működik. Az Egyház mint gondoskodó anya a liturgiájában is az Úr Igéjének és Eucharisztiájának táplálékát nyújtja nekünk napról napra.
[75] Vö. Gal 6,2.
[85] Vö. Róm 12,8.11.