Napi evangélium
Isten nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él. Lk 20,27-40olvasás...
2021. február 26. (péntek) 7:00
1322 A szent Eucharisztia befejezi a keresztény beavatást. Akik a keresztség által fölemeltettek a királyi papság méltóságára és a bérmálás által mélyebben hasonulóvá váltak Krisztushoz, az Eucharisztia által az egész közösséggel együtt részesednek az Úr áldozatában.
1323 "Üdvözítőnk az utolsó vacsora alkalmával, azon az éjszakán, melyen elárultatott, megalapította testének és vérének eucharisztikus áldozatát, hogy így a kereszt áldozatát a századokon át eljöveteléig megörökítse, és így szeretett jegyesére, az Egyházra bízza halálának és föltámadásának emlékezetét: az irgalom szentségét, az egység jelét, a szeretet kötelékét mint húsvéti lakomát, melyen Krisztust vesszük magunkhoz, lelkünket kegyelem tölti el, s a jövendő dicsőség záloga nekünk adatik." [145]
1324 Az Eucharisztia "az egész keresztény élet forrása és csúcsa". [146] "Az összes szentség, mint minden más egyházi szolgálat és az apostoli tevékenység is, a szent Eucharisztiához tartozik és reá irányul. Az Eucharisztiában ugyanis benne van az Egyház minden lelki java, tudniillik maga Krisztus, a mi Húsvétunk." [147]
1325 "Az isteni élet közösségét és Isten népének egységét, melyekben az Egyház létezik, az Eucharisztia jól jelzi és csodálatosan megvalósítja. Benne éri el csúcspontját a tevékenység, mellyel Isten Krisztusban megszenteli a világot, és a kultuszt, melyet az emberek Krisztusnak és általa az Atyának a Szentlélekben nyújtanak." [148]
1326 Végül az Eucharisztia ünneplése által már most részt veszünk az égi liturgiában és elővételezzük az örök életet, amelyben "Isten lesz minden mindenben" (1Kor 15,28).
1327 Röviden tehát az Eucharisztia hitünk összefoglalása és összegezése: "Tanításunk egyöntetű az Eucharisztiáról, és az Eucharisztia megerősíti a tanításunkat." [149]
1328 E szentség kimeríthetetlen gazdagsága fejeződik ki különböző elnevezéseiben, melyek közül mindegyik más szempontra utal. Nevei:
Eucharisztia, mert hálaadás Istennek. Az eucharisztein (Lk 22,19; 1Kor 11,24) és az eulogein (Mt 26,26; Mk 14,22) szavak azokra a zsidó áldásokra emlékeztetnek, amelyek -- különösen étkezések alatt -- magasztalták Isten műveit: a teremtést, a megváltást és a megszentelést.
1329 Úrvacsora, [150] mert arról a vacsoráról van szó, amelyet az Úr szenvedése előestéjén tanítványaival költött el, és a Bárány mennyei Jeruzsálem-béli menyegzős lakomájának elővételezéséről. [151]
Kenyértörés, mert a zsidó étkezésnek ezt a sajátos szertartását használta föl Jézus, amikor családfőként megáldotta és szétosztotta [152] a kenyeret, különösen az utolsó vacsorán. [153] E cselekedetről ismerik fel Őt föltámadása után a tanítványok. [154] Az első keresztények eucharisztikus összejöveteleiket "kenyértörésnek" [155] nevezték. Ezzel azt akarták mondani, hogy mindazok, akik az egy, megtört kenyérből, Krisztusból esznek, közösségre lépnek vele és őbenne egyetlen testet alkotnak. [156]
Eucharisztikus összejövetel (szünaxisz), mert az Eucharisztiát a hívők összejövetelében, az Egyház látható megjelenésében ünneplik. [157]
1330 Az Úr szenvedésének és föltámadásának emlékezete.
Szent áldozat, mert megjeleníti az üdvözítő Krisztus egyetlen áldozatát, s mert magába zárja az Egyház fölajánlását; szentmiseáldozat, "a dicséret áldozata" (Zsid 13,15) [158] , lelki áldozat, [159] tiszta és szent áldozat, [160] mert az Ószövetség összes áldozatát beteljesíti és fölülmúlja.
Szent és isteni liturgia, mert az Egyház egész liturgiája e szentség ünneplésében találja meg középpontját és legtömörebb kifejezését; ugyanebben az értelemben nevezik a szent misztériumok ünneplésének is. Beszélünk a legszentebb Szentségről (Sanctissimum Sacramentum) is, mert az Eucharisztia a szentségek szentsége. Ez a név a tabernákulumban őrzött szentségi színekre is használatos. [Az Oltáriszentség névről jegyzet kellene!]
1331 Communio, mert e szentség révén egyesülünk Krisztussal, aki testében és vérében részesít azért, hogy egy testet alkossunk Vele; [161] nevezik az Eucharisztiát görögül ta hagia, [162] latinul sancta, `szent dolgoknak' is -- ez az Apostoli hitvallásban szereplő `szentek közössége' elsődleges jelentése --; egyéb nevei: angyalok kenyere, mennyei kenyér, halhatatlanság gyógyszere, [163] viaticum, `útravaló'.
1332 Szentmise, mert a liturgia, amelyben az üdvösség misztériuma beteljesedik, a hívek küldetésével (missio) végződik, hogy Isten akaratát mindennapi életükben betöltsék.
[145] II. Vatikáni Zsinat: Sacrosanctum concilium konstitúció, 47.
[146] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 11.
[147] II. Vatikáni Zsinat: Presbyterorum ordinis határozat, 5.
[148] Istentiszteleti Kongregáció: Eucharisticum mysterium 6.
[149] Szent Ireneusz: Adversus haereses 4, 18, 5: SC 100, 610 (PG 7, 1028)
[150] Vö. 1Kor 11,20.
[151] Vö. Jel 19,9.
[152] Vö. Mt 14,19; 15,36; Mk 8,6.19.
[153] Vö. Mt 26,26; 1Kor 11,24.
[154] Vö. Lk 24,13--35.
[155] Vö. ApCsel 2,42.46; 20,7.11.
[156] Vö. 1Kor 10,16--17.
[157] Vö. 1Kor 11,17--34.
[158] Vö. Zsolt 116, 13.17.
[159] Vö. 1Pt 2,5.
[160] Vö. Mal 1,11.
[161] Vö. 1Kor 10,16--17.
[162] Vö. Constitutiones Apostolicae 8, 13, 12: SC 336, 208 (Funk, Didascalia et Constitutiones Apostolorum, 1, 516); Didakhé 9,5: SC 248, 178 (Funk, Patres Apostolici 1, 22); uaz 10, 6: SC 248, 180 (Funk, Patres Apostolici 1, 24).
[163] Antiochiai Szent Ignác: Efezusiaknak írt levél 20, 2: SC 10bis 76 (Funk 1, 230).