Lelki tréning napi 7 percben

6. §
MÁRIA -- KRISZTUS ANYJA, AZ EGYHÁZ ANYJA

963 Már volt szó Szűz Mária szerepéről Krisztus és a Szentlélek misztériumában. Itt a helye annak, hogy az Egyház misztériumában szemléljük őt. "A Szűzanyát ugyanis (...) mint Isten és a Megváltó igazi Anyját ismerjük el és tiszteljük (...), sőt Krisztus tagjainak is anyja, (...) mert szeretetével közreműködött, hogy hívők szülessenek az Egyházban, akik tagjai ama Főnek." [525] "Mária (...), Krisztus Anyja, az Egyháznak is Anyja." [526]

I. Mária anyasága az Egyház szempontjából

TELJESEN EGYESÜLVE FIÁVAL...

964 Mária Egyházzal kapcsolatos feladata nem választható el Krisztussal való egységétől, közvetlenül belőle fakad. "Az anyának ez a mély kapcsolata Fiával az üdvözítés művében megmutatkozik Krisztus szűzi fogantatásától egészen a haláláig." [527] Különösen nyilvánvaló szenvedésének órájában:

"A Boldogságos Szűz is a hit zarándokútját járta. Fiával való egybetartozását hűségesen vállalta egészen a keresztig, mely alatt az isteni terv szerint ott állt, meggyötört szíve eggyé forrt a szenvedésben Egyszülöttjével, akinek áldozatához anyai lélekkel csatlakozott, szeretetből beleegyezve a tőle született áldozati Bárány föláldozásába; végül maga Jézus Krisztus a kereszten haldokolva anyául adta őt a tanítványnak e szavakkal: ťAsszony, íme a te fiad!Ť" (vö. Jn 19,26--27) [528]

965 Mária Fia mennybemenetele után "imádságaival ott állt az Egyház kezdeteinél". [529] Az Apostolokkal és az asszonyokkal együtt ott látjuk "Máriát is, amint imádkozva esdekel a Szentlélek ajándékáért, aki az angyali üdvözletkor őt már beárnyékolta". [530]

...MENNYBEVITELÉBEN IS...

966 "Végül a szeplőtelen Szüzet -- az áteredő bűnnek minden szennyétől épségben megőrzötten -- földi életének végén testestül-lelkestül fölvette Isten a mennyei dicsőségbe. Fölmagasztalta, a mindenség királynéjává tette őt az Úr, hogy tökéletesebben hasonuljon Fiához, az uralkodók Urához, a bűn és a halál legyőzőjéhez." [531] A Szent Szűz mennybevitele különleges részesedés Fia föltámadásában, és elővételezése a többi keresztény föltámadásának:

"Szülésedben megőrizted a szüzességet, elszenderülésedben nem hagytad el a világot, ó Istenszülő: visszatértél az Élet forrásához, te, aki fogantad az élő Istent, aki imáid által megszabadítod lelkünket a haláltól." [532]

... Ő A MI ANYÁNK A KEGYELEM RENDJÉBEN

967 Szűz Mária, mert az Atya akaratához, Fia megváltó művéhez és a Szentlélek minden indításához teljesen hozzásimult, az Egyház számára a hit és a szeretet példaképe. Ezért ő "az Egyház kiemelkedő és páratlan tagja", [533] "példaszerű megvalósulása" és az Egyház "előképe" is. [534]

968 Szerepe az Egyházzal és az egész emberiséggel kapcsolatban még ennél is több. "Engedelmességével, hitével, reményével és lángoló szeretetével -- egyedülálló módon együttműködött az Üdvözítő művével a lelkek természetfölötti életének helyreállítására. Éppen ezért a kegyelem rendjében anyánk." [535]

969 "Máriának ez az anyasága a kegyelem rendjében szüntelenül megmarad az angyali üdvözletkor hittel adott beleegyezésétől kezdve -- melyben a kereszt alatt is vonakodás nélkül kitartott -- egészen az összes választott örök beteljesedéséig. Mert ezt az üdvösséges feladatot a mennybevételekor sem tette le, hanem szüntelen közbenjárásával kieszközli nekünk az örök üdvösség ajándékait. (...) Ezért nevezik a Boldogságos Szüzet az Egyházban Szószólónak, Segítőnek, Oltalmazónak, Közvetítőnek." [536]

970 "Mária anyai feladata semmiképp sem homályosítja el, nem is csökkenti Krisztusnak ezt az egyetlen közvetítő szerepét, hanem éppen erejét mutatja meg. A Boldogságos Szűz minden hatása az emberekre (...) Krisztus közvetítésén alapul, teljesen ettől függ és minden hatékonyságát belőle meríti". [537] "Nincs ugyanis teremtmény, akit a megtestesült Igével és Megváltóval egy sorba lehetne állítani; hanem miként Krisztus papságában másképpen részesednek a fölszentelt szolgák, mint a hívő nép, s miként Isten egyetlen jósága valóban sokféleképpen árad szét a teremtményekben, úgy a Megváltó egyedülálló közvetítése sem zárja ki, hanem életre hívja a teremtményekben az egy forrásból merítő változatos részvételt." [538]

II. A Szent Szűz tisztelete

971 "Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék" (Lk 1,48). "Az Egyház Mária-tisztelete a keresztény kultusz természetéhez tartozik." [539] A Szent Szüzet "méltán tiszteli az Egyház különleges tisztelettel. Már a legősibb koroktól fogva ťIstenszülőŤ néven tisztelik, és a hívők minden veszedelmükben és ínségükben az ő oltalma alá futnak könyörgésükkel (...). Ez a tisztelet (...) teljesen egyedülálló ugyan, mégis lényege szerint más, mint az imádás, mellyel a megtestesült Igét, valamint az Atyát és a Szentlelket imádjuk, s melyre a Mária-tisztelet nagyon is ráhangol;" [540] ez a tisztelet fejeződik ki az Isten Anyjának szentelt liturgikus ünnepekben [541] és a Mária-imádságokban, mint például a szentolvasóban, mely "az egész evangélium breviáriuma". [542]

III. Mária -- az Egyház eszkatologikus képe

972 Az Egyházról, eredetéről, küldetéséről és rendeltetéséről mondottakat nem fejezhetnénk be jobban, mint hogy tekintetünket Szűz Máriára irányítjuk, hogy benne szemléljük, mi az Egyház a maga misztériumában a "hit zarándokútján", és mi lesz az eljövendő hazában, útjának végén, ahol "a szent és oszthatatlan Szentháromság dicsőségében" és "minden szentek közösségében" [543] várja az, akit az Egyház mint Urának Anyját és tulajdon Anyját tisztel.

"Amint Jézus Anyja a mennyben testében és lelkében már megdicsőülten mintaképe és kezdete annak az Egyháznak, melynek az eljövendő világkorszakban kell teljessé válnia, ugyanúgy ezen a földön mindaddig, amíg el nem jön az Úr napja, a biztos remény és vigasztalás jeleként ragyog Isten zarándok népe számára." [544]

Összefoglalás

973 Mária, aki az angyali üdvözletkor kimondta a "legyen"-t és így beleegyezését adta a megtestesülés misztériumához, már akkor együttműködik az egész művel, melyet Fiának kell végrehajtania. Mária Anya mindenütt, ahol az Ő Fia Üdvözítő és Feje a misztikus testnek.

974 A Boldogságos Szűz Mária földi pályafutását befejezve testével-lelkével fölvétetett a mennyei dicsőségbe, ahol már részese Fia föltámadásának, elővételezvén az Ő teste minden tagjának föltámadását.

975 "Hisszük, hogy a szentséges Istenanya, az új Éva, az Egyház Anyja a mennyből Krisztus tagjait anyai gondoskodással veszi körül." [545]

 

[525] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 53; vö. Szent Ágoston: De sancta virginitate 6, 6: CSEL 41, 240 (PL 40, 399).
[526] VI. Pál pápa: Beszéd a zsinati atyákhoz a harmadik ülésszak végén, 1964. november 21-én: AAS 56 (1964), 1015.
[527] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 57.
[528] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 58.
[529] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 69.
[530] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 59.
[531] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 59; vö. XII. Pius: Munificentissimus Deus apostoli konstitúció, (1950. nov. 1.): DS 3903.
[532] Bizánci liturgia, tropárion augusztus 15-én: Hórologion to mega (Róma, 1876), 215.
[533] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 53.
[534] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 63.
[535] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 61.
[536] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 62.
[537] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 60.
[538] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 62.
[539] VI. Pál pápa: Marialis cultus apostoli buzdítás, 56: AAS 66 (1974), 162.
[540] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 66.
[541] Vö. II. Vatikáni Zsinat: Sacrosanctum concilium konstitúció, 103.
[542] Marialis cultus 42: AAS 66 (1974), 152--153.
[543] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 69.
[544] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 68.
[545] VI. Pál pápa: Sollemnis Professio fidei, 15: AAS 60 (1968), 439.