Lelki tréning napi 7 percben

A SZERZETESI ÉLET

925 A szerzetesi élet a kereszténység első századaiban Keleten alakult ki. [482] Az Egyház által kánonilag megalapított intézmények keretében élik. [483] Az Istennek szentelt élet egyéb formáitól a liturgikus beállítottság, az evangéliumi tanácsokra tett nyilvános fogadalom, testvéri élet a közösségben, végül a Krisztus és az Egyház egységét hirdető tanúságtétel különbözteti meg. [484]

926 A szerzetesi élet az Egyház misztériumából származik. Ajándék ez, melyet az Egyház Urától kap, és az Istentől meghívott hívőnek ajánlja állandó életállapotként az evangéliumi tanácsokra tett fogadalomban. Az Egyház így egyszerre tudja kinyilvánítani Krisztust és megismerni önmagát mint az Üdvözítő Menyasszonyát. A szerzetesi élet arra hivatott, hogy különböző formákban jelezze Isten szeretetét korunk nyelvén.

927 Az összes szerzetesnek -- akár exempt, akár nem [485] -- megvan a helye a megyéspüspök munkatársai között annak lelkipásztori feladatában. [486] Az Egyház missziós megtelepedése és terjedése az evangelizáció kezdetétől fogva igényli a szerzetesi élet minden formájának jelenlétét. [487] "A történelem tanúsítja a szerzetescsaládok nagy érdemét a hitterjesztésben és az új egyházak alapításában: nem csupán a régi monasztikus intézményekét és a középkori rendekét, hanem korunk kongregációiét is." [488]

A VILÁGI INTÉZMÉNYEK

928 "A világi intézmény az Istennek szentelt élet olyan intézménye, amelyben a világban élő Krisztus-hívők a szeretet tökéletességére törekszenek, és a világ megszentelését főként belülről igyekeznek szolgálni." [489]

929 Ezen intézmények tagjai "a teljesen és tökéletesen a megszentelésre adott élettel" [490] "a világban és a világból részt vesznek az Egyház evangelizációs feladatában", [491] ahol jelenlétük kovászként hat. [492] Keresztény életük tanúságtétele az anyagi dolgoknak Isten szerinti rendezésére és a világnak az evangélium erejével való átformálására irányul. Szent kötelékekkel vállalják az evangéliumi tanácsokat, és őrzik egymás között a közösséget és testvériséget világi életmódjuknak megfelelően. [493]

AZ APOSTOLI ÉLET TÁRSASÁGAI

930 Az Istennek szentelt élet különböző formáihoz "kapcsolódnak az apostoli élet társaságai. Tagjaik szerzetesi fogadalmak nélkül követik a társaság sajátos apostoli célját, testvéri közösségben élnek saját életmódjuk szerint, és a szabályzat megtartása révén a szeretet tökéletességére törekszenek. Ezek között a társaságok között vannak olyanok is, amelyeknek tagjai a szabályzatban meghatározott valamilyen kötelékkel vállalják az evangéliumi tanácsokat." [494]

ISTENNEK SZENTELTSÉG ÉS KÜLDETÉS: HIRDETNI AZ ELJÖVENDŐ KIRÁLYT

931 A mindenekfölött szeretett Istennek átadva magát az, akit a keresztség már Istennek szentelt, így bensőségesebben adatik át az isteni szolgálatra és az Egyház javára. Az Istennek szentelt állapot által az Egyház kinyilvánítja Krisztust, és megmutatja, hogy a Szentlélek milyen csodálatos módon működik benne. Akik fogadalmat tesznek az evangéliumi tanácsokra, azoknak elsődleges küldetése, hogy Istennek szenteltségüket megfelelően éljék. "Mivel azonban magával az Istennek szenteltséggel az Egyház szolgálatára ajánlják föl magukat, kötelesek az intézményüknek megfelelő módon különösen is bekapcsolódni a missziós munkába." [495]

932 Az Egyházban, amely mintegy szentsége, azaz jele és eszköze Isten életének, a szerzetesi élet úgy jelenik meg, mint a Megváltás misztériumának különleges jele. Krisztust "szorosabban" követni, az ő önkiüresítését "világosabban" kifejezni azt jelenti, hogy az Istennek szentelt személy Krisztus szívében "mélyebben" van jelen kortársai számára. Azok, akik ezen a "keskenyebb" úton járnak, példájukkal ösztönzik testvéreiket, és "világos és erős tanúságot tesznek arról, hogy a világ nem alakulhat át és nem ajánlható föl Istennek a nyolc boldogság szelleme nélkül". [496]

933 Legyen ez a tanúságtétel nyilvános (mint a szerzetesi állapotban), magán vagy egészen elrejtett, Krisztus eljövetele minden Istennek szentelt személy számára az élet forrása és célja:

"Mivel Isten népének itt nincs maradandó hazája, (...) (ez az állapot) kinyilvánítja minden hívő előtt a mennyei, de már evilágon is meglévő javakat, ékesszólóbban tanúskodik a Krisztus megváltása árán szerzett új és örök életről, továbbá hatásosabban hirdeti az eljövendő föltámadást és a mennyország dicsőségét." [497]

[482] Vö. II. Vatikáni Zsinat: Unitatis redintegratio határozat, 15.
[483] Vö. CIC 573.
[484] Vö. CIC 607.
[485] Vö. CIC 591.
[486] Vö. II. Vatikáni Zsinat: Christus Dominus határozat, 33--35.
[487] Vö. II. Vatikáni Zsinat: Ad gentes határozat, 18, 40.
[488] II. János Pál pápa: Redemptoris Missio enciklika, 69.
[489] CIC 710.
[490] XII. Pius: Provida Mater konstitúció: AAS 39 (1947), 118.
[491] CIC 713. k. 2. §
[492] II. Vatikáni Zsinat: Perfectae caritatis határozat, 11.
[493] CIC 713.
[494] CIC 731. k. 1--2. §
[495] CIC 783. vö. II. János Pál pápa: Redemptoris missio enciklika, 69.
[496] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 31.
[497] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 44.