Lelki tréning napi 7 percben

A PÜSPÖKI KOLLÉGIUM ÉS FEJE, A RÓMAI PÁPA

880 Amikor Krisztus megalkotta a Tizenkettőt, "kollégiumként, azaz állandó csoportként alkotta meg, és a közülük kiválasztott Pétert állította az élre". [403] "Amint az Úr rendelkezése alapján Szent Péter és a többi apostol egy apostoli kollégiumot alkot, ugyanígy a római Pápa, Péter utóda és a püspökök, az apostolok utódai kapcsolódnak egymáshoz." [404]

881 Az Úr egyedül Simonból, akinek a Péter nevet adta, alkotta meg Egyháza szikláját. Neki adta az Egyház kulcsait; [405] őt az egész nyáj pásztorává tette. [406] "Azt az oldó és kötő hivatalt azonban, amit Péter kapott, a fejével kapcsolatban álló apostolkollégium is megkapta". [407] Ez a pásztori hivatal, mely Péteré és a többi apostolé, az Egyház alapjaihoz tartozik. A római Pápa primátusa alatt a püspökök folytatják.

882 A Pápa, Róma püspöke és Szent Péter utóda "örök és látható principiuma és alapja mind a püspökök, mind a hívők sokasága egységének". [408] "A római Pápának ugyanis hivatalából fakadóan -- mert Krisztus helyettese és az egész Egyház pásztora -- teljes, legfőbb és egyetemes hatalma van az Egyház fölött, melyet mindig szabadon gyakorolhat." [409]

883 "A püspökök kollégiumának vagy testületének csak akkor van tekintélye, ha a római pápával, Péter utódával mint fejével együtt értjük." Ezen föltétellel "hordozó alanya az egész Egyházra kiterjedő legfőbb és teljes hatalomnak, de ezt a hatalmat csak a római pápa beleegyezésével gyakorolhatja". [410]

884 "Az egyetemes zsinaton a püspökök testülete ünnepélyes módon gyakorolja az egész Egyházra szóló hatalmat." [411] "Egyetemes zsinatról csak akkor van szó, ha Péter utóda megerősíti vagy legalább elfogadja." [412]

885 "Ez a kollégium, amennyiben sokakból áll, Isten népének sokféleségét és egyetemességét, amennyiben pedig egy főhöz tartozik, Krisztus nyájának egységét fejezi ki." [413]

886 "Az egyes püspökök viszont az egység látható principiumai és az egység alapjai részegyházaiban." [414] Mint ilyenek "pásztori feladatukat (...) csak Isten népének rájuk bízott része fölött gyakorolják" [415] a papok és a diákonusok segítségével. Mint a püspöki kollégium tagjai azonban valamennyien részt vesznek az összes egyház gondjában, [416] elsősorban azáltal, hogy "jól kormányozzák saját egyházukat mint az egyetemes Egyház részét". Így járulnak hozzá "a teljes misztikus test javához, amely egyben a részegyházak teste is". [417] E gondoskodásnak különösen a szegényekre, [418] a hitükért üldözöttekre, valamint a világszerte tevékenykedő misszionáriusokra kell kiterjednie.

887 A szomszédos és egységes kultúrájú részegyházak egyháztartományokat vagy még nagyobb, patriarkátusnak vagy régiónak nevezett egységeket alkotnak. [419] Ezeknek az egységeknek püspökei szinodusokra vagy tartományi zsinatokra gyűlhetnek össze. "Napjainkban a püspöki konferenciák hasonló módon sokféle és hatékony segítséggel járulhatnak hozzá ahhoz, hogy a kollegialitás szelleme kézzelfogható módon megnyilatkozzék." [420]

A TANÍTÁS FELADATA

888 A püspököknek munkatársaikkal, a papokkal együtt "első teendője, hogy Isten evangéliumát mindenkinek hirdessék", [421] ahogy az Úr parancsolta. [422] Ők "a hit hírnökei, akik új tanítványokat vezetnek Krisztushoz;" és az apostoli hit "Krisztus tekintélyével bíró hiteles tanítói". [423]

889 Krisztus, aki az igazság, hogy az Egyházat az apostolok által átadott hit tisztaságában megőrizze, részesíteni akarta a saját tévedhetetlenségében. Isten népe "a hit természetfölötti érzékével fogyatkozhatatlanul ragaszkodik a hithez" az Egyház élő Tanítóhivatalának vezetésével. [424]

890 A Tanítóhivatal küldetése kapcsolódik annak a Szövetségnek végleges jellegével, melyet Isten Krisztusban népével kötött; Istennek oltalmaznia kell népét az eltévelyedésektől és fogyatkozásoktól, és objektív lehetőségét kell biztosítania arra, hogy az igaz hitet tévedések nélkül tudja vallani. Így a Tanítóhivatal pásztori feladata virrasztani afölött, hogy Isten népe megmaradjon a igazságban, amely megszabadít. E szolgálat betöltésére ajándékozta meg Krisztus a Pásztorokat hit és erkölcs dolgaiban a tévedhetetlenség karizmájával. E karizma gyakorlása több módon történhet:

891 "A római Pápa, a püspöki kollégium feje hivatalból rendelkezik a tévedhetetlenséggel, amikor mint az összes Krisztus-hívő legfőbb pásztora és tanítója, aki megerősíti testvéreit a hitben, hit vagy erkölcs kérdésében végérvényes tételt hirdet ki (...). Az Egyháznak ígért tévedhetetlenség megvan a püspökök testületében is, amikor Péter utódával együtt gyakorolja a legfőbb Tanítóhivatalt", főként egyetemes zsinaton. [425] Amikor az Egyház legfőbb Tanítóhivatala segítségével "a hit tárgyául" valamit "mint Istentől kinyilatkoztatott igazságot" [426] és mint Krisztus tanítását előad, a hívőknek "az ilyen határozatokat hívő engedelmességgel kell fogadniuk". [427] E tévedhetetlenség "arra a körre terjed ki, ami az isteni kinyilatkoztatás letéteménye". [428]

892 Az isteni segítséget megkapják az Apostolok utódai is, amikor Péter utódával közösségben tanítanak -- s különösen Róma püspöke, az egész Egyház Pásztora --, amikor anélkül, hogy tévedhetetlen döntésre jutnának és "végleges módon" fejeznék ki magukat, a rendes Tanítóhivatalt gyakorolva olyan tanítást adnak elő, ami hit és erkölcs dolgában a kinyilatkoztatás jobb megértésére vezet. Ehhez a rendes Tanítóhivatalhoz a híveknek "vallásos, odaadó lelkülettel kell ragaszkodniuk", [429] ami jóllehet különbözik a hit beleegyezésétől, azt mégis megerősíti.

[403] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 19.
[404] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 22; vö. CIC 330.
[405] Vö. Mt 16,18--19.
[406] Vö. Jn 21,15--17.
[407] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 22.
[408] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 23.
[409] II. Vatikáni Zsinat: Christus Dominus határozat, 2, 9.
[410] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 22; vö. CIC 336.
[411] CIC 337.
[412] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, LG 22.
[413] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, LG 22.
[414] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 23.
[415] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 23.
[416] Vö. II. Vatikáni Zsinat: Christus Dominus határozat, 3.
[417] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 23.
[418] Vö. Gal 2,10.
[419] Vö. Canones Apostolorum, 34. [Constitutiones apostolicae, 8, 47, 34]: SC 336, 284 (Funk, Didascalia et Constitutiones Apostolorum 1, 572--574).
[420] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 23.
[421] II. Vatikáni Zsinat Presbyterorum ordinis határozat, 4.
[422] Vö. Mk 16,15.
[423] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 25.
[424] Vö. II. Vatikáni Zsinat: Dei Verbum dogmatikus konstitúció, 10.
[425] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 25; vö. I. Vatikáni Zsinat: Pastor aeternus dogmatikus konstitúció, 4: DS 3074.
[426] II. Vatikáni Zsinat: Dei Verbum dogmatikus konstitúció, 10.
[427] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 25.
[428] Vö. II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 25.
[429] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 25.