Lelki tréning napi 7 percben

III. Az Egyház katolikus

MIT JELENT A "KATOLIKUS" SZÓ?

830 A "katolikus" szó azt jelenti, "egyetemes", mind a "teljesség", mind az "épség" tekintetében. Az Egyház kettős értelemben katolikus:

Katolikus, mert Krisztus van jelen benne. "Ahol Jézus Krisztus van, ott van a katolikus Egyház." [312] Benne Krisztus testének, mely egyesült a Fővel, teljessége létezik, [313] ami magában foglalja, hogy az Ő szándéka szerint megkapja Tőle "az üdvösség eszközeinek teljességét": [314] az igaz és teljes hitvallást, a teljes szentségi életet és az apostoli jogfolytonosságban fölszentelt szolgálatot. Ebben az alapvető értelemben az Egyház pünkösd napján katolikus volt, [315] és az marad Krisztus visszajövetelének napjáig.

831 Az Egyház katolikus, mert Krisztus az emberi nem egészéhez küldte: [316]

"Isten új népébe minden ember meghívást kap. Következésképp ezt a népet, noha mindig egy és egyetlen, ki kell terjeszteni az egész világra és minden történeti korszakra, hogy megvalósuljon Isten terve, aki kezdetben egy emberi természetet alkotott, és elhatározta, hogy szétszóródott gyermekeit egybegyűjti. (...) Ez az Isten népét ékesítő egyetemesség magának az Úrnak ajándéka, s ennek révén a katolikus Egyház hathatósan és szünet nélkül arra törekszik, hogy az egész emberiséget összes javaival a fő, Krisztus alatt, az ő Lelkének egységében foglalja újra össze." [317]

MINDEN RÉSZEGYHÁZ "KATOLIKUS"

832 "Krisztusnak ez az Egyháza valóban jelen van a hívek minden törvényes, pásztorához ragaszkodó helyi közösségében, s az újszövetségi Szentírás őket is egyházaknak nevezi. (...) Krisztus evangéliumának hirdetése e helyi egyházakba gyűjti össze a hívőket, és itt ünneplik az Úr vacsorájának misztériumát (...). E közösségekben -- jóllehet gyakran kicsinyek, szegények vagy szétszórtságban élnek -- jelen van Krisztus, akinek ereje összefogja az egy, szent, katolikus és apostoli Egyházat." [318]

833 "Részegyházon, ami elsősorban az egyházmegye (eparchia), a keresztények olyan közösségét értjük, mely a hitben és a szentségekben egységben van az apostoli jogfolytonosságban álló püspökével." [319] Ezek a részegyházak "az egyetemes Egyház képmásai, s bennük és belőlük áll az egy és egyetlen katolikus Egyház". [320]

834 A részegyházak a szó teljes értelmében katolikusok azáltal, hogy közösségben vannak egy közülük valóval: a római egyházzal, mely "elöljár a szeretetben". [321] "Ezzel az Egyházzal ugyanis, különleges elsőbbsége miatt minden egyháznak, azaz a hívőknek mindenütt egyet kell érteniük." [322] "Mióta a megtestesült Ige leszállott hozzánk, az összes keresztény egyház mindenütt az itt (Rómában) lévő nagy Egyházat tartotta és tartja egyetlen alapjának és talapzatának, mert az Úr ígérete szerint a pokol kapui soha nem vesznek erőt rajta." [323]

835 "Óvakodnunk kell attól, hogy az Egyház egészét úgy fogjuk föl, mint lényegesen különböző részegyházak összességét (...) vagy többé-kevésbé laza együttesét. Az Úr akarata az, hogy a hivatása és küldetése szerint egyetemes Egyház verjen gyökeret a különböző kultúrákban, társadalmi és emberi rendszerekben; és a világ minden táján különféle formákban és kifejezési módokban jelenjék meg." [324] A sokféle egyházfegyelmi, szertartásbeli, teológiai és lelkiségi örökség gazdag változatossága, mely a helyi egyházak sajátja, "különösen erős fényben mutatja meg az osztatlan Egyház katolicitását". [325]

KI TARTOZIK A KATOLIKUS EGYHÁZHOZ?

836 "Isten népének e katolikus egységébe (...) minden ember meg van híva, és különféle módon hozzátartoznak vagy hozzá vannak rendelve mind a katolikus hívők, mind a többi Krisztusban hívő, mind pedig általában az emberek, akiket Isten kegyelme meghívott az üdvösségre." [326]

837 "Az Egyház közösségébe azok épülnek be teljesen, akik Krisztus Lelkének birtokában az Egyház egész berendezését és az üdvösség minden eszközét benne elfogadják, és látható közösségében -- a hitvallás, a szentségek, az egyházkormányzat és az egyházi közösség kötelékeivel -- kapcsolódnak Krisztushoz, aki Egyházát a pápa és a püspökök által kormányozza. Az viszont nem üdvözül, aki beépül ugyan az Egyházba, de nem tart ki a szeretetben, és így ťteste szerintŤ az Egyház kebelében marad, ťszíve szerintŤ azonban nem." [327]

838 "Azokkal a megkereszteltekkel, akik a keresztény nevet viselik, de nem vallják a teljes hitet, vagy nem őrzik a teljes közösséget Péter utóda alatt, az Egyház sokféle kapcsolatban tudja magát." [328] "Azok ugyanis, akik hisznek Krisztusban és szabályszerűen részesültek a keresztség szentségében, már bizonyos -- jóllehet nem tökéletes -- közösségben vannak a katolikus Egyházzal." [329] Az ortodox egyházakkal ez a közösség olyan mély, hogy "csak egy kevés hiányzik ahhoz, hogy eljussanak arra a teljességre, mely lehetővé teszi az Úr Eucharisztiájának közös ünneplését". [330]

[312] Antiochiai Szent Ignác: Szmirnaiakhoz írt levél 8, 2: SC 10bis 138 (Funk 1, 282).
[313] Vö. Ef 1,22--23.
[314] II. Vatikáni Zsinat: Ad gentes határozat, 6.
[315] Vö. II. Vatikáni Zsinat: Ad gentes határozat, 4.
[316] Vö. Mt 28,19.
[317] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 13.
[318] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 26.
[319] Vö. II. Vatikáni Zsinat: Christus Dominus határozat, 11; vö. CIC 368, 369. k.; CCEO 177, 1; 178, 311, 1; 312.
[320] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 23.
[321] Antiochiai Szent Ignác: Rómaiakhoz írt levél 1,1: SC 10bis, 106 (Funk 1, 252).
[322] Szent Ireneusz: Adversus haereses 3, 3, 2; SC 211, 32 (PG 7, 849); vö. I. Vatikáni Zsinat: Pastor aeternus dogmatikus konstitúció, 2: DS 3057.
[323] Szent Maximus Confessor: Opuscula theologica et polemica. PG 91, 137--140.
[324] VI. Pál pápa: Evangelii nuntiandi apostoli buzdítás, 62: AAS 68 (1976), 52.
[325] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 23.
[326] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 13.
[327] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 14.
[328] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 15.
[329] II. Vatikáni Zsinat: Unitatis redintegratio határozat, 3..
[330] VI. Pál pápa beszéde a Sixtusi kápolnában Róma és Konstantinápoly kölcsönös kiközösítésének kölcsönös föloldása 10. évfordulóján, 1975. december 14-én: AAS 68 (1976), 121; vö. II. Vatikáni Zsinat: Unitatis redintegratio határozat, 13--18.