Lelki tréning napi 7 percben

3. §
AZ EGYHÁZ EGY, SZENT, KATOLIKUS ÉS APOSTOLI

811 "Ez Krisztus egyetlen Egyháza, melyet a Hiszekegyben egynek, szentnek, katolikusnak és apostolinak vallunk." [263] E négy tulajdonság egymással elválaszthatatlanul összefügg, [264] az Egyháznak és küldetésének lényeges vonásait jelölik. Az Egyház nem önmagától birtokolja ezeket; Krisztus a Szentlélek által adja Egyházának, hogy egy, szent, katolikus és apostoli legyen, és meg is hívja arra, hogy e tulajdonságok mindegyikét megvalósítsa.

812 Egyedül a hit képes fölismerni, hogy az Egyház ezeket a tulajdonságokat isteni forrásból birtokolja. De történelmi megjelenésük jelek is, melyek az emberi értelemhez világosan beszélnek. "Az Egyház önmagában -- mondja az I. Vatikáni Zsinat -- (...) kimagasló szentségével, (...) katolikus egységével és legyőzhetetlen állandóságával a hihetőségnek nagy és örök indítéka és isteni küldetésének cáfolhatatlan bizonyítéka." [265]

I. Az Egyház egy

"AZ EGYHÁZ EGYSÉGÉNEK SZENT MISZTÉRIUMA" [266]

813 Az Egyház forrását tekintve egy: "E misztérium végső mintaképe és elve a Szentháromság egy Isten személyeinek, az Atyának és a Fiúnak a Szentlélekben való egysége". [267] Az Egyház Alapítóját tekintve egy: Ő, "a megtestesült Fiú (...) kereszthalála által minden embert kiengesztelt Istennel, egy népben és egy testben állítva helyre valamennyiük egységét". [268] Az Egyház "lelkét" tekintve egy: "A Szentlélek, aki a hívőkben lakik, s betölti és kormányozza az egész Egyházat, hozza létre a hívők e csodálatos közösségét, és Krisztusban oly szorosan kapcsol össze mindenkit, hogy az Egyház egységének elve lesz". [269] Tehát az Egyház lényegéhez tartozik, hogy egy legyen:

"Ó titokzatos csoda! Bizony egy mindenek Atyja, egy mindenek Igéje is, és egy a Szentlélek, és Ő mindenütt jelen van. Egyetlen Szűz Anya van; és én szeretem őt Egyháznak nevezni." [270]

814 Ugyanakkor az Egyház ezen egysége kezdettől fogva gazdag sokféleséget mutat. E sokféleség egyrészt Isten ajándékainak különbözőségéből, másrészt az azokat befogadó személyek sokféleségéből származik. Isten népének egységében népek és kultúrák különbözőségei gyűlnek össze. Az Egyház tagjai között az ajándékok, feladatok, életmódok és életföltételek sokfélesége létezik; "az egyházi közösségben törvényesen vannak jelen a saját hagyományokkal rendelkező részegyházak". [271] A különbözőségek sokasága nem áll ellentétben az Egyház egységével, de a bűn és annak következményei szüntelenül megterhelik és fenyegetik az egység ajándékát. Ezért kell az Apostolnak buzdítania arra, hogy "a béke kötelékével tartsátok fönn a lelki egységet" (Ef 4,3).

815 Melyek az egység kötelékei? Mindenekelőtt a szeretet, "a tökéletesség köteléke" (Kol 3,14). De a zarándok Egyház egységét a közösség következő látható kötelékei is biztosítják:

• az apostoloktól áthagyományozott egy és ugyanazon hit megvallása;
• a liturgia, mindenekelőtt a szentségek liturgiájának közös ünneplése;
• az apostoli jogfolytonosság, mely az egyházi rend szentsége által fönntartja Isten családjának testvéri egyetértését.

816 "Ez Krisztus egyetlen Egyháza, (...) melyet Üdvözítőnk föltámadása után Péternek legeltetésre átadott, és őrá meg a többi Apostolra bízta terjesztését és kormányzását (...). Ez az Egyház e világban mint alkotmányos és rendezett társaság a Péter utóda és a vele közösségben élő püspökök által kormányzott katolikus Egyházban létezik." [273]

A II. Vatikáni Zsinatnak az ökumenizmusról szóló határozata kifejti: "Az üdvösség eszközeit hiánytalanul csak Krisztus katolikus Egyházában, az üdvösség egyetemes eszközében érhetjük el. Hitünk szerint ugyanis a Péter vezetése alatt álló egyetlen apostoli kollégiumra bízta az Úr az új Szövetség összes javait, hogy létrehozza Krisztus egy testét a földön; melybe teljesen be kell épülnie mindazoknak, akik valamilyen módon már Isten népéhez tartoznak." [274]

AZ EGYSÉG SEBEI

817 Valójában "Isten eme egy és egyetlen Egyházában már kezdet óta támadtak bizonyos szakadások, melyeket az Apostol súlyosan korhol és elítél; a későbbi századokban pedig még nagyobb nézeteltérések támadtak, és nem jelentéktelen közösségek különültek el a katolikus Egyház teljes közösségétől; s ebben az emberek mindkét részről vétkesek". [275] A szakadások, melyek megsebzik Krisztus Testének egységét (különbséget teszünk az eretnekség, az aposztázia és skizma között), [276] az emberek bűnei nélkül nem jönnek létre:

"Ahol bűnök vannak, ott sokféleség van, ott skizmák vannak, ott eretnekségek vannak, ott széthúzások vannak; ahol pedig erény van, ott egyetértés van, ott egység van, melyből fakadóan az összes hívőnek egy volt a szíve és a lelke." [277]

818 Azok, akik ma ilyen szakadásokból eredő közösségekben születnek "és részesülnek Krisztus hitében, nem vádolhatók az elkülönülés bűnével, s a katolikus Egyház testvéri tisztelettel és szeretettel öleli át őket. (...) Mindazonáltal akik a keresztségben megigazultak a hitből, Krisztus testének lettek tagjai, jogosan ékesíti tehát őket a keresztény név, és a katolikus Egyház gyermekei méltán ismerik el őket testvéreiknek az Úrban." [278]

819 Emellett a katolikus Egyház látható határain kívül is "az igazságnak és a megszentelésnek sok eleme" [279] létezik: "Isten írott Igéje, a kegyelmi élet, a hit, a remény és szeretet, a Szentlélek egyéb benső ajándékai, továbbá látható alkotóelemek is". [280] Krisztus Lelke ezeket az egyházakat és egyházi közösségeket az üdvösség eszközeiként használja, melyeknek ereje a kegyelemnek és az igazságnak abból a teljességéből való, melyet Krisztus a katolikus Egyházra bízott. Mindezek a javak Krisztustól származnak, hozzá vezetnek, [281] és természetük szerint a "katolikus egységre" [282] hívnak.

[263] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 8.
[264] Vö. Szent Officium: Epistula ad Eposcopos Angliae (1864. szept. 14.): DS 2888.
[265] I. Vatikáni Zsinat: Dei Filius dogmatikus konstitúció, 3: DS 3013.
[266] II. Vatikáni Zsinat: Unitatis redintegratio határozat, 2.
[267] II. Vatikáni Zsinat: Unitatis redintegratio határozat, 2.
[268] II. Vatikáni Zsinat: Gaudium et spes lelkipásztori konstitúció, 78.
[269] II. Vatikáni Zsinat: Unitatis redintegratio határozat, 2.
[270] Alexandriai Kelemen: Paedagogus 1, 6, 42: GCS 12, 115 (PG 8, 300).
[271] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 13.
[272] Vö. II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 14; CIC 205. k.
[273] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 8.
[274] II. Vatikáni Zsinat: Unitatis redintegratio határozat, 3.
[275] II. Vatikáni Zsinat: Unitatis redintegratio határozat, 3.
[276] Vö. CIC 751. k.
[277] Órigenész: Homilia in Ezechielem 9, 1: SC 352, 296 (PG 13, 732).
[278] II. Vatikáni Zsinat: Unitatis redintegratio határozat, 3.
[279] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 8.
[280] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 15.
[281] Vö. II. Vatikáni Zsinat: Unitatis redintegratio határozat, 3.
[282] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 8.