Lelki tréning napi 7 percben

2. §
AZ EGYHÁZ -- ISTEN NÉPE, KRISZTUS TESTE, A SZENTLÉLEK TEMPLOMA

I. Az Egyház -- Isten népe

781 "Jóllehet bármely időben élő és bármely nemzetből származó ember kedves Isten előtt, ha féli őt és teszi az igazságot, Istennek mégis úgy tetszett, hogy az embereket ne egyenként, minden társas kapcsolat kizárásával szentelje meg és üdvözítse, hanem néppé tegye őket, mely Őt igazságban megismeri és szentül szolgál Neki. Így tehát az izraelita népet kiválasztotta tulajdon népévé, szövetséget kötött vele és fokozatosan oktatta azáltal, hogy e nép történelmében önmagát és akaratának tervét kinyilvánította és a népet magának szentelte. Mindez azonban csak előkészítése és előképe volt annak az új és tökéletes szövetségnek, mely majd Krisztusban köttetik meg (...). Ezt az új Szövetséget Krisztus hozta létre, tudniillik az új Szövetséget az Ő vérében, a zsidókból és a pogányokból híva meg a népet, mely nem test szerint, hanem a Lélekben alkot egységet." [208]

ISTEN NÉPÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

782 Isten népe olyan sajátosságokat hordoz, amelyek világosan megkülönböztetik a történelem minden vallási, népi, politikai és kulturális csoportjától:

• Isten népe: Isten egyetlen népnek sem sajátja. Ő azonban népet szerzett magának azokból, akik valaha nem voltak nép: "választott nemzetséget, királyi papságot, szent nemzetet" (1Pt 2,9).
• E nép tagjává nem a testi születés, hanem a "fölülről való születés", a "vízből és Szentlélekből születés" (Jn 3,3--5), azaz a Krisztusba vetett hit és a keresztség által lesz az ember.
• E nép feje Jézus, a Krisztus (a Fölkent, a Messiás): mivel egy és ugyanaz a kenet, a Szentlélek árad a Főről a tagokra, ezért ez a nép "a messiási nép".
• "Jogállása Isten fiainak méltósága és szabadsága, kiknek szívében a Szentlélek úgy lakik, mint templomban." [209]
• "Törvénye az új parancs, hogy úgy kell szeretnie, ahogyan maga Krisztus szeretett bennünket." [210] Ez a Szentlélek "új" törvénye. [211]
• Küldetése, hogy a föld sója és a világ világossága legyen. [212] "Az egész emberi nem számára az egység, a remény és az üdvösség legerősebb csírája." [213]
• Végül "célja Isten Országa, melyet maga Isten kezdeményezett a földön, melynek egyre terjednie kell, míg Isten tökéletessé nem teszi a történelem végén". [214]

PAPI, PRÓFÉTAI ÉS KIRÁLYI NÉP

783 Jézus Krisztust az Atya a Szentlélekkel fölkente, és "pappá, prófétává, királlyá" tette. Isten egész népe részesedik Krisztus e három hivatalában, és felelős a belőlük adódó küldetésért és szolgálatért. [215]

784 Aki a hit és a keresztség által Isten népének tagja lesz, részt kap e nép páratlan hivatásában: papi hivatásában. "Az Úr Krisztus, az emberek közül választott főpap az új népet »Istennek és Atyjának országává és papjaivá tette«. A megkereszteltek ugyanis az újjászületés és a Szentlélek kenete által lelki házzá és szent papsággá szenteltetnek". [216]

785 "Isten szent népe Krisztus prófétai küldetéséből is részesedik", elsősorban a természetfölötti hitérzék által, mely az egész népnek, világi hívőknek és a hierarchiának egyaránt sajátja. Általa "ragaszkodik fogyatkozás nélkül a szenteknek egyszer átadott hit tanításához", [217] egyre mélyebben megérti és válik Krisztus tanújává ebben a világban.

786 Végül Isten népe részesedik Krisztus királyi feladatköréből is. Krisztus a maga királyságát azáltal gyakorolja, hogy halálával és föltámadásával minden embert magához vonz. [218] Krisztus, a mindenség Királya és Ura mindenki szolgájává lett, mert "nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak, és odaadja az életét, váltságul sokakért" (Mt 20,28). A keresztény számára Neki "szolgálni uralkodást jelent"; [219] az Egyház főként "a szegényekben és a szenvedőkben ismeri föl szegény és szenvedő Alapítójának képmását". [220] Isten népe a maga "királyi méltóságát" azzal valósítja meg, hogy hivatásának megfelelően Krisztussal együtt szolgál.

"Mindazokat, akik Krisztusban újjászülettek, a kereszt jele királlyá teszi, a Szentlélek kenete pedig pappá szenteli. Ezért minden szellemi és lelki kereszténynek tudnia kell -- eltekintve a mi hivatalunk sajátos feladataitól --, hogy királyi nemzetségből származik és papi kötelezettségei is vannak. Mi más volna annyira királyi, mint hogy az Istennek engedelmes lélek uralkodik a testén? És mi más volna annyira papi feladat, mint az Úrnak a tiszta lelkiismeretet és a jámborság szeplőtelen áldozatát a szív oltárán fölajánlani?" [221]

II. Az Egyház Krisztus Teste

AZ EGYHÁZ KÖZÖSSÉG JÉZUSSAL

787 Jézus kezdettől fogva részt adott életéből a tanítványoknak; [222] kinyilatkoztatta nekik az Ország misztériumát, [223] küldetésében, örömeiben [224] és szenvedéseiben részesítette őket. [225] Jézus egy még bensőségesebb kapcsolatról beszél közte és azok között, akik követik őt: "Maradjatok meg bennem, és én tibennetek (...) Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők" (Jn 15,4--5). És meghirdet egy titokzatos, valóságos közösséget a saját teste és a mi testünk között: "Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, bennem marad, és én őbenne" (Jn 6,56).

788 Amikor látható jelenléte elvétetett a tanítványoktól, Jézus nem hagyta őket árván. [226] Megígérte, hogy velük marad az idők végezetéig. [227] Elküldte nekik a Lelkét. [228] Így a Jézussal való közösség még intenzívebbé vált: "Lelkének közlésével ugyanis testvéreit, akiket minden nemzetből hívott össze, titokzatosan testévé tette." [229]

789 Az Egyháznak a testtel való összehasonlítása megvilágítja a Krisztus és az Egyház közötti bensőséges kapcsolatot. Az Egyház nemcsak körülötte gyűlik össze; benne, az Ő testében egyesített. A Krisztus Teste-Egyháznak három sajátosságát különösen is ki kell emelni: az összes tagok egymás közti egysége Krisztussal való egységük által; Krisztus a test Feje; az Egyház Krisztus Menyasszonya.

AZ EGYHÁZ EGY TEST

790 A hívők, akik válaszolnak Isten szavára és Krisztus Testének tagjaivá válnak, szorosan egyesülnek Krisztussal: "Ebben a testben Krisztus élete árad szét a hívőkbe, akik a szentségek által titokzatos és valóságos módon egyesülnek a szenvedett és megdicsőült Krisztussal". [230] Ez elsősorban a keresztségre érvényes, ami által Krisztus halálával és föltámadásával egyesülünk, [231] és az Eucharisztiára, ami által "valóságosan részesedünk az Úr testéből és fölemeltetünk a vele és az egymással való kommunióra". [232]

791 A test egysége nem szünteti meg a tagok különbözőségét: "Krisztus testének építésénél is érvényesül a tagoknak és a feladatoknak a különbözősége. Egy a Lélek, aki sokféle ajándékát a maga gazdagsága és a szolgálatok szükségletei szerint osztja szét az Egyház javára." [233] A titokzatos test egysége hozza létre és erősíti a hívők egymás közötti szeretetét: "Ezért ha szenved az egyik tag, mind együtt szenved vele, s ha tiszteletben van része az egyik tagnak, valamennyi együtt örül vele". [234] Krisztus testének egysége legyőz minden emberi megosztottságot: "Mert mindannyian, akik megkeresztelkedtetek Krisztusban, Krisztust öltöttétek magatokra. Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert mindannyian eggyé lettetek Krisztus Jézusban." (Gal 3,27--28)

 

[208] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 9.

[209] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 9.

[210] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 9; vö. Jn 13,34.

[211] Vö. Róm 8,2; Gal 5,25.

[212] Vö. Mt 15,13--16.

[213] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 9.

[214] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 9.

[215] Vö. II. János Pál pápa: Redemptor hominis enciklika, 18--21.

[216] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 10.

[217] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 12.

[218] Vö. Jn 13,32.

[219] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 36.

[220] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 8.

[221] Nagy Szent Leó: Sermo 4, 1: CCL 138, 16, 17 (PL 54, 149) .

[222] Vö. Mk 1,16--20; 3,13--19.

[223] Vö. Mt 13,10--17.

[224] Vö. Lk 10,17--20.

[225] Vö. 22,28--30.

[226] Vö. Jn 14,18.

[227] Vö. Mt 28,20.

[228] Vö. Jn 20,22; ApCsel 2,33.

[229] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 7.

[230] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 7.

[231] Vö. Róm 6,4--5; 1Kor 12,13.

[232] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 7.

[233] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 7.

[234] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 7.