Lelki tréning napi 7 percben

A MESSIÁS ÉS AZ Ő LELKÉNEK VÁRÁSA

711 Iz 43,19-ben az "Íme, én új dolgokat művelek" két profétai irányzatra utal: egyik a Messiás várására, a másik az új Lélek hirdetésére vezet, és mindkettő a csekély "maradék" felé tart, "a szegények népe" felé, [73] mely reménykedve várja "Izrael vigasztalását" és "Jeruzsálem megváltását" (Lk 2,25.38).

Fentebb már láttuk, miként valósította meg Jézus a rá vonatkozó próféciákat. Itt azokra szorítkozunk, amelyekben inkább a Messiás és az Ő Lelke közötti kapcsolat jelenik meg.

712 A várt Messiás arcvonásai az Emmánuel könyvben [74] kezdenek körvonalazódni (amikor "Izajás (...) látta [Krisztus] dicsőségét": Jn 12,41), különösen Izajás 11,1--2 versében:

"És vessző sarjad majd Jessze törzsökéből,
és virág fakad az ő gyökeréből:
és megnyugszik rajta az Úr lelke:
a bölcsesség és az értelem lelke;
a tanács és az erősség lelke;
a tudomány és az Úr félelmének lelke.

713 A Messiás vonásai főként a Szolga énekeiben nyernek kinyilatkoztatást. [75] Ezek az énekek hirdetik Jézus szenvedésének értelmét és megjelölik a módot, ahogyan Ő ki fogja árasztani a Szent Lelket, hogy életet adjon a sokaságnak: nem kívülről, hanem "a mi szolgai alakunkat magára öltve" (Fil 2,7). Magára véve a mi halálunkat, tudja közölni velünk az Ő Lelkét, aki az életé.

714 Ezért kezdi Krisztus a Jó Hír hirdetését Izajás ezen sorainak magáévá tételével (Lk 4,18--19): [76]

"Az Úr Lelke rajtam;
mert fölkent engem,
hogy örömhírt vigyek a szegényeknek,
elküldött, hogy hirdessem a foglyoknak az elbocsátást,
és a vakoknak a látást,
hogy elküldjem a megtörteket az elbocsátásban,
és hirdessem az Úr kedves esztendejét."

715 A közvetlenül a Szentlélek elküldésére vonatkozó profétai szövegek olyan jövendölések, amelyekben Isten népének szívéhez szól az Ígéretek nyelvén, a szeretet és a hűség hangnemében, [77] aminek beteljesülését Szent Péter fogja kikiáltani pünkösd reggelén. [78] Ezen ígéretek szerint "az utolsó időkben" az Úr Lelke meg fogja újítani az emberek szívét azáltal, hogy beléjük vési az új Törvényt; Ő fogja összegyűjteni a szétszórt és megosztott népeket, és megbékélteti őket; az első teremtést átformálja, és ott az emberekkel fog lakni Isten békességben.

716 A "szegények", [79] az alázatosak és szelídek népe, akik teljesen ráhagyatkoztak Isten titokzatos terveire -- azok népe, akik várják az igazságot, de nem az emberektől, hanem a Messiástól --, a Szentlélek nagy és titokzatos műve végig az ígéretek idején Krisztus eljövetelének előkészítésére. A Lélek által megtisztított és megvilágosított szívük értéke a zsoltárokban mutatkozik meg. Ezekben a szegényekben az Úr Lelke "tökéletes népet" készít. [80]

IV. Krisztus Lelke az idők teljességében

JÁNOS, AZ ELŐFUTÁR, PRÓFÉTA ÉS KERESZTELŐ

717 "Volt egy Istentől küldött ember, kinek János volt a neve" (Jn 1,6). Jánost maga Krisztus, akit Szűz Mária nemrég fogant a Szentlélektől, "már anyja méhében" betöltötte "Szentlélekkel" (Lk 1,15). [81] Mária "látogatása" Erzsébetnél Isten látogatását valósította meg népénél. [82]

718 János "az eljövendő Illés". [83] A Szentlélek tüze lakik benne és futtatja (mint előfutárt) az Úr előtt, aki jön. Jánosban, az előfutárban a Szentlélek készít "az Úrnak tökéletes népet" (Lk 1,17).

719 János "több, mint próféta": [84] a Szentlélek őbenne teljesíti be "a próféták által mondottakat". János zárja le a prófétáknak Illéssel kezdődött ciklusát. [85] Hirdeti, hogy küszöbön áll Izrael vigasztalása; ő az érkező Vigasztaló "hangja". [86] János, miként majd a Szentlélek is, "tanúságul jött, hogy tanúságot tegyen a világosságról" (Jn 1,7). [87] Így Jánosban a Szentlélek beteljesíti "a próféták vizsgálódásait" és az angyalok "vágyakozását": [88] "Akire majd látod, hogy leszáll a Lélek, és rajta marad, Ő az, aki Szentlélekben keresztel. És én láttam és tanúskodtam róla, hogy Ő az Isten Fia. (...) Íme, az Isten Báránya!" (Jn 1,33--36)

720 Végül a Szentlélek az előkép-Keresztelő Jánossal elindítja azt, amit Ő maga Krisztussal és Krisztusban fog megvalósítani: az "istenhasonlóság" visszaállítását az emberben. János keresztsége a bűnbánatra szólt, a vízben és Lélekben való keresztség új születés lesz. [89]

[73] Vö. Szof 2,3.

[74] Vö. Iz 6--12.

[75] Vö. Iz 42,1--9; Mt 12,18--21; Jn 1,32--34; Iz 49,16; Mt 3,17; Lk 2,32; Iz 50,4--10; 52, 13--15; 53,12.

[76] Vö. Iz 61,1--2.

[77] Vö. Ez 11,19; 36,25--28; 37,1--14; Jer 31,31--34; Jo 3,1--5.

[78] Vö. ApCsel 2,17--21.

[79] Vö. Szof 2,3; Zsolt 22,27; 34,3; Iz 49,13; 61,1; stb.

[80] Vö. Lk 1,17.

[81] Vö. Lk 1,41.

[82] Vö. Lk 1,68.

[83] Vö. Mt 17,10--13.

[84] Vö. Lk 7,26.

[85] Vö. Mt 11,13--14.

[86] Vö. Jn 1,23; Iz 40,1--3.

[87] Vö. Jn 15,26; 5,33.

[88] Vö. 1Pt 1,10--12.

[89] Vö. Jn 3,5.