Napi evangélium
Isten nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él. Lk 20,27-40olvasás...
2020. november 16. (hétfő) 11:00
484 Az "idők teljessége" (Gal 4,4), azaz az ígéretek és az előkészületek beteljesedése a Máriához szóló angyali üdvözlettel kezdődik. Mária arra kap meghívást, hogy azt fogadja méhébe, akiben "az istenség egész teljessége testileg" lakozni fog (Kol 2,9). Az isteni válasz az ő kérdésére -- "hogyan történik ez, hiszen férfit nem ismerek?" (Lk 1,34) -- a Lélek ereje által adatik: "a Szentlélek száll tereád" (1,35).
485 A Szentlélek küldése mindig kapcsolatban áll a Fiú küldésével, és hozzá van rendelve. [123] A Szentlélek, aki "Úr és elevenítő", azért küldetik, hogy Szűz Mária méhét megszentelje és isteni módon megtermékenyítse, hogy Mária az Atya örök Fiát foganja, az ő emberségéből fölvett emberségben.
486 Az Atya egyetlen Fia, aki emberként Szűz Mária méhében fogantatott, "Krisztus", azaz a `Szentlélekben fölkent' [124] emberi létének kezdetétől fogva, bár ennek kinyilvánulása csak lépésről lépésre fog megtörténni: a pásztoroknak, [125] a napkeleti bölcseknek, [126] Keresztelő Jánosnak [127] és a tanítványoknak. [128] Tehát Jézus Krisztus egész élete ki fogja nyilvánítani, "hogyan kente föl Őt Isten Szentlélekkel és erővel" (ApCsel 10,38).
487 Amit a katolikus hit Máriával kapcsolatban hisz, arra alapszik, amit Krisztussal kapcsolatban hisz, amit viszont Máriáról tanít, az megvilágosítja Krisztusba vetett hitét.
488 "Isten elküldte a Fiát" (Gal 4,4), de hogy testet alkosson neki, [129] úgy akarta, hogy abban egy teremtmény szabadon együttműködjék. A feladatra, hogy Fiának anyja legyen, Isten öröktől fogva kiválasztotta Izrael egy leányát, egy fiatal zsidó leányt a galileai Názáretből; egy szüzet, "aki egy Dávid házából való József nevű férfinak volt a jegyese, és a szűz neve Mária" (Lk 1,26--27).
"Az irgalmasság Atyja pedig úgy akarta, hogy a megtestesülést előzze meg az eleve elrendelt anya beleegyező igenje; mivel hogy asszony volt részes a halál előidézésében, asszonynak legyen része az élet visszaszerzésében is." [130]
489 Mária küldetését végig az egész Ószövetségen szent asszonyok küldetése készítette elő. Mindjárt a kezdetek kezdetén ott áll Éva: ő, aki engedetlensége ellenére ígéretet kapott, hogy utódai közül egy asszony le fogja győzni a Gonoszt, [131] és ígéretet arra, hogy ő maga minden élők anyja lesz. [132] Ennek az ígéretnek erejéből Sára magas kora ellenére fiút fogant. [133] Isten, minden emberi remény ellenére azt választja ki, amit erőtlennek és gyöngének tartottak, [134] hogy ígérete iránti hűségét megmutassa: Annát, Sámuel anyját, [135] Deborát, Rutot, Juditot, Esztert és sok más asszonyt. Mária "kiemelkedik az alázatosak és az Úr szegényei közül, akik bizalommal tőle remélik és kapják meg az üdvösséget. Végül az ígéretre való hosszas várakozás után ővele, Sion fönséges leányával telik be az idő és kezdődik meg az üdvösség új rendje." [136]
490 Máriát, hogy az Üdvözítő Anyja legyen, "Isten e nagy feladathoz méltó ajándékokkal látta el". [137] Gábor angyal az üdvözletkor mint "kegyelemmel teljest" köszönti őt. [138] Valóban teljesen Isten kegyelmének kellett őt vezérelnie ahhoz, hogy meghívásának üzenetére hitének szabad beleegyezését tudja adni.
491 Az Egyházban a századok folyamán vált tudatossá, hogy Mária, akit Isten "eltöltött kegyelemmel", [139] fogantatásától fogva meg volt váltva. Ezt vallja a Szeplőtelen Fogantatás dogmája, melyet IX. Pius által 1854-ben hirdetett ki:
"A Boldogságos Szűz Máriát fogantatásának első pillanatában a mindenható Isten egyedülálló kegyelme és kiváltsága Jézus Krisztusnak, az emberi nem Megváltójának érdemeire való tekintettel az eredeti bűnnek minden szeplőjétől érintetlenül megóvta." [140]
492 "Az egészen egyedülálló szentség" teljes ragyogása, mellyel "fogantatásának első pillanatától kezdve tündökölt", [141] Krisztustól származik. Mária "Fiának érdemeire való tekintettel fenségesebb módon lett megváltva". [142] Az Atya őt minden teremtett személynél jobban "megáldotta (...) minden áldással a mennyekben, Krisztusban" (Ef 1,3). Ő "választotta ki" őt "Őbenne a világ teremtése előtt", hogy szent és szeplőtelen legyen "az Ő színe előtt a szeretetben" (Ef 1,4).
493 A keleti Egyház atyái az Istenanyát "Egészen Szent"-nek (Panhagia) nevezik, s úgy ünneplik és magasztalják, mint "a bűn minden szennyétől mentes Istenszülőt, akit a Szentlélek alkotott és formált új teremtménnyé". [143] Isten kegyelme által Mária egész élete folyamán mentes maradt minden személyes bűntől.
[123] Vö. Jn 16,14--15.
[124] Vö. Mt 1,20; Lk 1,35.
[125] Vö. Lk 2,8--20.
[126] Vö. Mt 2,1--12.
[127] Vö. Jn 1,31--34.
[128] Vö. Jn 2,11.
[129] Vö. Zsid 10,5.
[130] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 56; vö. 61.
[131] Vö. Ter 3,15.
[132] Vö. Ter 3,20.
[133] Vö. Ter 18,10--14.
[134] Vö. 1Kor 1,27.
[135] Vö. 1 Sám 1.
[136] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 55.
[137] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 56.
[138] Vö. Lk 1,28.
[139] Vö. Lk 1,28.
[140] IX. Pius: Ineffabilis Deus bulla: DS 2803.
[141] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 56.
[142] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 53.
[143] II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium dogmatikus konstitúció, 56.